- Tudod, amikor vegetáriánusként titokban húst eszek, hazudok. Elsősorban önmagamnak.
- Tudod, amikor ’tiszta’ életűként bliccelek a villamoson, vagy filmet töltök le a netről, hazudok. Elsősorban önmagamnak.
- Tudod, amikor tudatosnak vallva magam, szemet hunyok a szenvedés, a kirekesztettség, a megkülönböztetés és az isten tudja mi miden fölött még, hazudok. Elsősorban önmagamnak.
- Tudod, amikor azt vallom, hogy a tiszta tudat (vagy tér, vagy tudatosság, vagy fény vagy bármi) mindenhol és mindenkiben ugyanaz, de mégis, ha megérkezek valahová, azzal kezdem, hogy behangolom a teret, hazudok. Elsősorban önmagamnak.
- Tudod, amikor azt vallom, hogy nem kell azonosulni a ‘személlyel’, hogy nem kell azonosulni a testtel, a gondolatokkal stb., közben pedig a bio étrendet választom, mert az egészségesebb a testemnek, hazudok. Elsősorban önmagamnak.
- Tudod, amikor azt hangoztatom, hogy az életben minden úgy van JÓL, ahogy van, miközben folyamatosan azon dolgozok, hogy változzak, fejlődjek, hazudok. Elsősorban önmagamnak.
- Tudod, amikor azt vallom, hogy az Igazságot, a Valóságot élem, miközben az igazságot sajátomként védem, hazudok. Elsősorban önmagamnak.
Hogy miért? Honnan tudjam?! De pár észrevételt azért papírra vetettem a hamarosan nyomdába kerülő Spirikarika-Túra című könyvben. Egy feliratkozást megérhet… aztán majd törölsz egy klikkel. 🙂
Szépnap. Joci.
(aképetanetrőlloptam)
Igazad van. Át is fogalmaztam egy az egyben egyperegyben. 😀
Köszönöm!
Én végig I/1-ben írtam volna. Jó. Így tovább.
Ha megtalálnám a megvilágosodást, azért szólnék nekem.
Egy privát vélemény: Az sem jó, ha megdicsérnek, s az sem, ha megszidnak –> lásd 8 világi darma.